Megkötözött szavak

2016. augusztus 08. 10:13 - Dylan D. Tides

Vallomás

„Ne hívj papot! Ráérsz arra!
Úgysem kapna mást, csak szitkot…”
Űzve nézett jobbra, s balra.
„Neked mondom el a titkot!
 
Nem ismerlek, kicsiny legény,740a92c8-623a-455d-9f12-46f8457bf06c_image.jpg
de te tudod, ki haldoklik.
Ahogy éltem: nyitott regény…
Még a vak is belebotlik…
 
Megtört apák, szégyen-férjek,
s zokogó nők jegyzik nevem…
De hogy sírba ígyen térjek?!
Öröklétem mocskos legyen?!
 
Halld a valót, s tartsd a szádat,
szükségtelen berzenkedned,
jóváírás nem találhat,
hisz a sírba nem követhet…
 
Úgy hidd, hogy én sosem törtem
sem szívet, sem házasságot,
s nem ugráltam kecskebőrben
nem ismerve fáradságot!
 
Meglapulva, némán vágytam,
sosem tettem semmi vétket…
Sarkok mögül, bús-puhányan
mertem inni csak a szépet…
 
scotti-don-giovanni.jpgNem tapodtam finom kelmén
nem sugdostam buja bókot,
s ajkaimra csak az elmém
festett izzó, nedves csókot.
 
Nem leheltem szenvedéllyel
alabástrom keblek fölött,
s nem lángoltam önző kéjjel
soha óvó bokrok között!
 
Hidd, te gyermek, gyáva voltam!
Minden asszony csak nevetett!
Megőrizem szűzi-holtan
ármány-szőtte hírnevemet,
 
de sorsomnak ez fog adni
szánni való, bús keretet:
Úgy pusztult el Don Giovanni,
hogy nőt soha nem szeretett!”
 
 
„Hagyd a bácsit!”- a gondozóasylum_005.jpg
gorombán szólt, sok a dolga,
s Bolond Benny-t rogyadozó
szobájába visszatolta…
 
…ő meg közben úgy vigyorgott,
mintha tényleg titka volna…
Címkék: vers Vallomás
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dylandtides.blog.hu/api/trackback/id/tr669784780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Megkötözött szavak