Néhány kupac hamudomb maradt, s még
fél üveg Jack,  s te az asztalon.
Leltárt vonni jött a részeg emlék:
mennyi múlt a sok szakadt lapon...

Eleinte nem mertél remélni,
néha villant egy-egy ász csupán,
blöff és mázli hagyott visszatérni,
s nőtt a vágy a zseton-hegy után.

Éjfélkor már szétcsúsztak a képek...
Talán volt egy perced fényesen...
Széthordták a pénzed, lapod, téged,
elfeküdtél nevetségesen...

Gondold át, a szivarfüstbe nézve:
Hogyan lettél hulló Góliát?
Még egy slukk, majd végy új paklit kézbe,
s ha készen állsz,  tépd a fóliát!