Megkötözött szavak

2019. október 23. 07:05 - Dylan D. Tides

Anya álma

(Levinek)

Finom ez az ébredés ma, mosolygós az ablak.
Elmondjam, hogy mit álmodtam? Nyugi, aztán hagylak,
összebújunk, s együtt fogunk macikávét inni.
Olyan jó az Anyaszívnek ilyen nagyon hinni!
 
Álmomban a pálya szélén ültünk, ahogy szoktunk.
Minden labdát megöleltünk, aztán visszadobtunk.
"Hívott anyu, mennem kell, mert nem tud tovább várni...
Figyelj, Levi, nincsen kedved helyettem beszállni?"
kérdezte meg hirtelen egy szeplős képű gyermek
s láttam, ahogy óvatosan, lassan felemelnek!
Elámultam, annyi kéz nyúlt egyszerre Teérted,
s mind kísérte, első néhány, botladozó lépted!
Mennyi szempár féltett, hogy a pályára tudj jutni!
Mennyi "Éljen!" szállt, amikor nekikezdtél futni!
Gólt rúgtál és úgy morajlott minden, mint a tenger!
Nincs akkora stadion, hol elfér ennyi ember...
 
Ha tudnád, hogy nekem ennél szebb álom már nem kell...
Finom ez az ébredés ma... Mosolygós a reggel...
72750054_2333183140329488_6800535913794371584_n.jpg
Címkék: vers Levi Anya álma
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dylandtides.blog.hu/api/trackback/id/tr3015253308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Megkötözött szavak