Megkötözött szavak

2019. február 10. 10:55 - Dylan D. Tides

Csomagot kaptam...❤️

Hálás köszönetem Daróci Lajosné Mártikának a tavalyi év terméséért!

img_20190104_163033.jpg

img_20190104_163012.jpg

img_20190104_163038.jpg

img_20190104_162947.jpg

img_20190104_163042.jpg

img_20190104_162915.jpg

img_20190104_163045.jpg

img_20190104_162819.jpg

img_20190104_163051.jpg

img_20190104_163214.jpg

img_20190104_163139.jpg

img_20190104_163111.jpg

 

Szólj hozzá!
2019. február 01. 18:29 - Dylan D. Tides

Jó éjszakát!

Úgy tartom, ha egy-egy estén jóéjt-csókot gyermek ád,
olyankor egy angyal óvja ágyad szélén éjszakád.
Ott ül csendben, láblógatva, veled nézi álmaid,
s homlokodról szelíd szárnya elhessenti ráncaid.648450.jpg
 
Úgy tartom, ha meg-megremegsz, óvatosan betakar.
Lágyan dúdol, hogyha kintről dörömböl a zivatar,
s hogyha álmod el-eltéved, s félelmedben felzokogsz,
mosolyával festeget, míg végre újra felragyogsz.
 
Úgy tartom, ha hajnaltájban ébresztget a pirkadat,
halkan felkel, nyomában csak bársony ízű hír marad,
tovasuhan házad felett - árnyéktalan rebbenés,
s igaznak hitt álmodból lesz álomszínű ébredés.
 
Úgy tartom, ha gyermeked kér jóéjt-puszit félszegen,
hagyd a dolgod, ne gondolkozz semmi apró részleten!
Húzd magadhoz, s úgy szorítsd, mint mennyből hullott dallamot!
Ne légy bolond! Éjjeledből ne űzd el az angyalod!
2 komment
2019. január 25. 20:34 - Dylan D. Tides

A Herceg

Büszke bak volt egykoron,
ha ő tört a bokrokon,
suhanása pillanat volt, láng-szegélyű kép csupán!
Foglya volt a szenvedély,
játéka a vad szeszély,
s herceg-szíve mohón kapott minden vágyott hölgy után.
 
Néhány évig tündökölt,
s jött egy tél, mi eltörölt
mindent, amit addig gondolt - szerelem volt, nem vitás.
Nem szomjazott már tovább,
nem keresett más csodát,
de egy napon puska dörrent, s széthullott a látomás.
 
Véget ért a percnyi jó
- két szívet ért egy golyó...
Elvesztette sutáját, hát többé hercegünk se él...
Koronája porba ér,
s egy nap többször körbe tér
ugyanazon ösvény mentén, ahol Övék volt a szél....
vadfotos_ozbak8_img_11.jpg
Címkék: vers A Herceg
Szólj hozzá!
2019. január 03. 09:02 - Dylan D. Tides

Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában

"Ezt nem a törvény mondja, nem is a szentírás, hanem csak én, egy ember, egyetlen ember - véleményem tehát nem ér többet, mint a pápáé, de nem is ér kevesebbet."

 

 Meglepően kiváló humorral tálalt, zseniális korrajz és időtálló tarsadalomkritika.

Részletesebben (Wikipédia) a képre kattintva:

mark_twain-egy_jenki_arthur_kiraly_udvaraban-01-kicsi.jpg

Szólj hozzá!
2018. december 23. 08:35 - Dylan D. Tides

Pavilon

Botor lányom megkérdezte:
"Ő is ott lesz?" "Nem hiszem...
Vagy tán mégis... Nincsen messze,
s ha ma szívem nem viszem,
meglehet, hogy mindent vesztek,
s Ő csak áll majd - kék kabát...
Úgy tud fázni... Hogyha reszket,
ölelhetném még tovább..."
Meg se vártam, szól-e erre
- féltem kissé: lebeszél.
Kint a zsenge decemberre
reámordul már a szél,
de engem most hajt a lelkem,img_20181216_153555.jpg
kimelegszem, úgy repít!
Sietősen, reménytelten,
s bár a hó is elvakít,
hittől könnyes, boldog szemmel
köszöntöm, mi szembejön:
Ott, hol az a morcos ember
(nézd csak...megint nem köszön...)
járdát sóz, egy kis lakásban
ott él keresztanyukád.
Szemeidben, s annyi másban
hasonlítsz rá! A Dunát
el lehetett volna tömni,
annyi mindenről mesélt,
mégis jó volt hozzá jönni,
mosoly-hangja úgy zenélt.
Itt a kis bolt. Sorban állva
nevettük a helyzetet:
míg a többi reklamálva
számolta a perceket,
addig Mi csak csókot loptunk...img_20181216_150342.jpg
Nézd a zsemlyeszín kutyát!
Neki majdnem kaját dobtunk,
de féltük a ház urát...
Feljebb volt egy másik is még,
ott megálltunk (kis vigasz
a domb felén az a friss lég),
mindig várt a kis pimasz.
Ugyanúgy les most is Minket...
Eljössz néha, s titkolod
elveszejtett éveinket
előtte, vagy piszkolod
finom kezed, s megsimítod
mindig sáros oldalát,img_20181216_150535.jpg
s egyedül csak neki sírod
el magányod hold-dalát..?
Közel van már... itt a pad, hol
első plüssöd várt Reád
már attól a pillanattól,
hogy meglelted bánatát
elkísér a kicsi Sárga...
Végre itt a pavilon.
Toporgok csak Csodát várva,
s meg-megremeg papírom...
Hát...nem úgy lett most, mint régen...img_20181216_150652.jpg
Nem rezdül meg a bokor.
Nem tűnsz fel az ösvény-végen,
s csak a szívem zakatol,
nem a lépted drága hangját
hozza el a szürke szél,
csak Szerelmünk kis harangját
billenti meg, s nem remél
már tovább... A hazaútra
készülődöm csendesen.
Egy pillantás még a múltra,
s könnycseppjeim nyeldesem...
Ezreknek tán boldog emlék,
százaknak ma szép jelen,
néhány szívnek puszta kellék,
de nekem: az Életem...

 

 

img_20181216_150842.jpg

Címkék: vers Pavilon
Szólj hozzá!
2018. december 22. 18:33 - Dylan D. Tides

Csupaszívnek

(Hirth Éva emlékére)

Úgy volt, hogy még néhány sorban
széthordom, hogy létezel,
hogy e furcsa, bamba korban
hétről-hétre érkezel,
s szívből-szívtől kérdezel,
áldasz és nem mérgezel.

Úgy volt, hogy még lesz egy élet
megvitatni önmagunk,
s azt, hogy mily nagy az a lélek
melyben mi mind bent vagyunk,
s nem kell semmit mondanunk,
elfér minden dallamunk.

Úgy volt, hogy még játszunk párszor...
Úgy volt, hogy még nem szaladsz...
Úgy volt, hogy csak ülsz, vigyázol
rímeinkre, s itt maradsz
mindig... és ez nem panasz,
de erre nincs sebtapasz...

...ez a hír hát így igaz..?
Fent vár már az új tavasz...

 

48390491_2271942349743757_8969783131745812480_n.jpg

Szólj hozzá!
2018. december 18. 19:38 - Dylan D. Tides

Decemberi Érdi Irka címlap és (I)GAZSÁG - pályázat

Kedves Olvasóim!

 

Az idei év sem maradhat siker nélkül, legyen az az Érdi Irka decemberi számának címlapja...

 

screenshot_2018-12-18-19-09-12-524_cn_wps_moffice_eng.png

... az (I)GAZSÁG címmel kiírt pályázat arany minősítéssel járó kitüntető értékelése...

arany_v_dylan.jpg

 

... és az ezzel járó csodaszép díj,  Hangyássy Zsuzsa ecsete alól álmodva:

006.jpg

 

002.jpg

 

A győztes írásokat az alábbi két linken éritek el:
Értetlenül
A Kíváncsiak
Hálásan köszönöm a lehetőséget és a megtisztelő elbírálást!
Szólj hozzá!
2018. december 15. 16:59 - Dylan D. Tides

Soproni Advent

Első voltam tán, ki sapkát,
sálat kapott, s rém sietve
becsukta a rongyos naptárt,
s elindult a szép hidegbe.
Zsong a város. Zajlik még a
hétköznap is, ímmel-ámmal,
de már öltözik a céda,
nem elégszik jégvirággal,
neki több kell: fénylő láncok,
piros, zöld és arany fodrok.
A Fő téren vidám táncok,
 - örülnek az öreg szobrok -
kicsi vonat kattog egyre,
s nevetést hord körbe-körbe.
A komlószag tizenegyre
elillan és mélyre törve
új parfüm száll az utcákra,
tele ízzel, béke-hírrel,
ráül minden hazugságra,
s csak mosolyog, tiszta szívvel.
Nem is tudnék haragudni,
úgy dalol most, zenél bennem...
Kezeimet zsebre dugni
vágyom, s érzem: végigmennem
a vásáron újra, s újra
harangszóval tölti lelkem!
Nem gondolok semmi súlyra,
tán csak egy bánt: Énekeltem
én már egyszer kalács-liszttel,
telehintett csodaszépet...
Emlékszel még, mennyi hittel..?

Azóta is várlak Téged...
2014-12-13-soproni-advent-2.jpg
Szólj hozzá!
2018. december 09. 16:24 - Dylan D. Tides

Soproni Füzetek 2018

Immár 40., jubileumi évében köszönthetjük a Soproni Füzeteket!

Mindamellett, hogy az idei Adventi tárlat megnyitóján a soproni irodalmi élet olyan neveivel, mint Zentai László, Hegyi Ferenc, vagy Ifj. Dr. Sarkady Sándor volt alkalmam kezet szorítani, az a megtiszteltetés is ért, hogy "gyüttment" létemre már második alkalommal üdvözölhettem az írásaim ebben a neves kiadványban. Fantasztikus megnyitó, csodálatos tárlat, lenyűgöző művészi alkotások várják a látogatókat a soproni Festőteremben!
Köszönet a Szerkesztőknek, jövőre - remélem - ugyanitt találkozunk!

Végül beszéljenek a képek:

 

Szólj hozzá!
Megkötözött szavak