Lassan-lassan körbeérünk elfogyott a naptár. Nincs egy éve, hogy szeretlek, s mennyi mindent adtál! Hoztál nekem tavaszt, mikor jég volt még a szívem, mikor még a múltat sírtam minden egyes rímben. Te voltál a nevetés, ha felhő jött a nyárban, megcsillanó félmosoly a vízre szórt sugárban. S hiába…