Sokan vannak. Ülnek sorban.Időm híján porosan.Némelyikük izzó borban,mások csendben, szorosan.Kis polcaim hajladoznak,emlék csak a szürke fal.Reám várnak, hogy lapozzak,s szökhessen egy fürge dal. Ady szinte mint a lelkem.Benne én és bennem ő.Szerelmében semmi kellem,s mellettem se lenne nősenki,…