Polcaim közt, fönn a falon, lóg egy pici képkeret. Nem egy nagy szám, mégis: ha a hátrahagyott éveket idézgetem egyszer majd a vége-főcím kezdetén, bizonyos, hogy mosoly pattan szájam ráncos szegletén. Volt egy órám ugyanis egy széllel bélelt szép napon, (drága Judith, azt hiszem már ideje…