Vártalak már. Óvatosan elfekszem és hallgatom: van-e már a levegőben Belőled mit hallanom? Érkeznek-e madaraid szép sorjában, s lesz e dal? Nyílik-e a napvirág, mi minden télit elzavar? Így hasít csak eszembe, hogy milyen ritka pillanat: felnőtt fejjel, fűben fekve nézni felhőbodrokat! Gyermekként…