Gyűjtsd össze az összes szirmát,simítsd meg a sok kis cirmát,hallgasd puha, friss dalukat,s olvasd el az illatukat: Első szirma egy kis játék…Fényben soha nem is járt még…Hunyorog rám álmoskásan,s visszahajlik, ne is lássam… A második vidám fajta…Megáll még a csend is rajta,s csiklandósan ugrik tova,mosolygás a lába nyoma. A harmadik szeleburdi,szerelmet tud belegyúrniminden vörös sóhajtásba,csak szív legyen, aki lássa... A negyedik kissé balga…Nincs békéje, nincs nyugalma,tele félsszel roskadásig,de szeret, mint bármely másik. Az ötödik szenvedélyénborzongni fogsz... Minden éjénlángra gyújtja majd a tested,csak hogy hallja: őt kerested! A hatodik pusztán hálás…Fénylő szeme mindig párás…Köszöni, hogy ránevettél,jövője és múltja lettél. Van még sok száz, s lelke mindnekÉrted bomlik, Neked billega tavaszi lágy zenében,Rólad súgva ring a szélben… Gyűjtsd hát be az összes szirmot,simítsd meg a sok kis cirmot,s mint egy örök, drága kelmétőrizd meg majd mindnek selymét!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.