Jaj, de szép lánya van! Milyen idős?
S udvarló akad-e már?
Bolond egy december... Olyan esős.
Fuldokló folt a határ.
Amikor én voltam süldő leány,
megvolt még nyár, ősz, tavasz,
s telünk sem volt ilyen bágyadt-puhány,
szánkra fagyott a panasz.
Maguk most merre? Már hazafelé?
Engem az unoka vár.
Biztosan kijön a mama elé...
Olyan kis kasu ma már!
Szalad, ha hívják, a nyelve pimasz,
pedig még most volt baba,
hipp-hopp, még pár év és máris kamasz!
Remélem, nem lesz baja..!
Nekem oszt' volt elég, nem bírná más,
de sosem panaszkodom...
Jaj, ez a karácsony! Csak rohanás!
A menyem tanítgatom,
hoztam egy receptet, még nagyanyám
sütötte ünnep alatt.
Oh, mennyi illat a régi tanyán!
Mézből volt minden falat...
No, még a táskám, és nem untatom,
nemsoká' megérkezem.
Azt a nagy pirosat, jobb oldalon
levenné, kedves, nekem?"
Láttam a peronon ezüst fejét,
s szaladni az unokát.
Nyolcvan-egynéhány év minden telét,
s mindegyik karácsonyát...