rénszarvasos, sarki rókás
plüssmikulást, zoknit, sálat,
amit ember kitalálhat,
bonbont, cukrot... Volt egy vagyon...
...de inkább a boltban hagyom ...
Biztos duzzogsz csoki nélkül,de ha látnád, ami készül!
Fogtam inkább egy kis zsákot,
s belegyűrtem a világot!
No nem azt, mit naponta látsz,
olyat bármely napon találsz...
Mást kerestem, kint, a havon,
szánkónyomban, tükör-tavon,
csilingelő gyereksálon,
gőzbe süllyedt levestálon,
forraltboros kancsó alatt,
megtalálom, merre szaladt
az a pajkos, bejgli-érzés...
Fahéjízű lett a légzés...
Csillagszóró surrogása,
tolvaj galamb burrogása,
folt mellett-folt kiskabátok,
taknyos orrú kis barátok,
lilakezű, csípős szelek,
tenyér-kopott lapátnyelek,
kolbász-mézes illatpáros,piros sapkás csillagváros,
bódésorok, zengő torok,
megbocsátó, dalos borok,
lángba fagyott, fényes bókok,
fagyöngy alól mentett csókok...
Talán mindent felsoroltam,
mit a zsákba belehordtam...
Úgy bontsd, hogy majd lássam szemed,
s boldog leszek én is, Veled...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.