A Herceg
Büszke bak volt egykoron,ha ő tört a bokrokon,suhanása pillanat volt, láng-szegélyű kép csupán!Foglya volt a szenvedély,játéka a vad szeszély,s herceg-szíve mohón kapott minden vágyott hölgy után. Néhány évig tündökölt,s jött egy tél, mi eltöröltmindent, amit addig gondolt - szerelem volt, nem vitás.Nem szomjazott már tovább,nem keresett más csodát,de egy napon puska dörrent, s széthullott a látomás. Véget ért a percnyi jó- két szívet ért egy golyó...Elvesztette sutáját, hát többé hercegünk se él...Koronája porba ér,s egy nap többször körbe térugyanazon ösvény mentén, ahol Övék volt a szél....
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.