Megkötözött szavak

2020. június 19. 18:20 - Dylan D. Tides

Kötelek

"Ne sziszegjél, megtanultad!"
- somolyogta nagyapám.
"Bekenem, mert elvadulhat,
s abból lesz baj igazán..."
- motyogta és szívvel-gonddal
dörzsölte be két kezem.
Én mosolygós fájdalommal
jöttem rá, hogy élvezem
hallgatni a füsttől karcos,
féltő szavú szózatát.
Kölyökkori emlék nyaldos...
Erdő-szagú jóbarát...

"Nyúzta le a tenyeremet
nekem is már a kötél.
Egy: a kesztyűt le ne vegyed,
utáld csak, de sokat ér!
Kettő: ha a rönk elindul,
s a köteled szökni kezd,
egy mód van, hogy erődön túl
vad futását megrekeszd.
Az utolsó öt-hat ölre
méterenként egy csomó,
s nem ég bele majd a bőrbe,
markodnak kapaszkodó.
Olyan ez is, mint az Élet.
Ha elvétesz egy fogást,
s nincsen pont, mi megsegélhet,
ritkán kérhetsz új dobást...
Bármit, bárhol, s bárhogy élj is,
Biztos helyet tudni jó..."
- okított, de tudtam én is,
hiszen nekem a "csomó",
kibe mindig fogódzhattam,
ha az utam lejtre vitt,
Ő volt... Tőle mindig kaptam
egy kevéske emberit...

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dylandtides.blog.hu/api/trackback/id/tr7615903492

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Megkötözött szavak
süti beállítások módosítása