Február
Lehet, hogy ráncosra fagyott szárát csak egy száraz, őszről ittfelejtett, egérszürke falevélbe csomagoltam selyempapír, vagy csillámporral hintett ragyogás helyett...Lehet, hogy koronája véres-szenvedélyes szirmok híján csak egy bágyadtan lekókadt, betegzöld csillagocska...Lehet, hogy egykor büszkén felcsapott fényes-smaragd kobakja téltől búsulva, fonnyadtan remeg a metsző szélben...Lehet, hogy az ócska bádogdoboz, melyben átnyújtom Neked, szebben ragyog, mint viharvert lénye...De ahogy szemed szerelmes-boldog sugarát ráemeled, azonnal látszik:A rózsa akkor is rózsa marad.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.