Díszesebb az illat idén. Fullaszt. Ne ácsorogj annyit, Irén! Ugrasz, vagy itthagylak! Unom ezt a szánalmas tekergést. Minden évben bámulhatom ugyanazt a termést. Porcelándísz bámul sandán. Csetresz... Piros satyek "Advent-pandán", meglesz mára még az agyérgörcs is, hogyha ilyet látok. Nesze, ott…

A dallam az megkopott már, régebben, mint hinnéd, s nincsen az sem, aki biztat: "Hidd el, többre vinnéd!" Mélyülnek a ráncaim és ledönt bármi járvány - s velem együtt öregszik el a mikrofon állvány. Légypiszok a spotlámpákon, begerjed a hangfal, együtt horkol Stewe a pulton a Joe Cocker dallal,…

Menj... Menj hát.. Odafenn... várnak... Majd csodálnak, körbeállnak... ...úgy imádnak... Menj már... Menj! Menj! Menj már... Idelenn visszhang: Semmiség... Fütyülöm a zenéd, ahogyan nem még... Várj... Valamit, valahogy, ha lehet, tennék... Várj... Ez a film ezután sose lesz szép... A sötét…

  –  Uramisten, Robert! Jól van? Jesszus, hisz maga úgy néz ki, mint aki mindjárt elájul! – ugrott le Enid Csinos hátáról, őszinte aggodalommal az arcán. Megkerülte a régi kerítés maradványait, egy apró pillantással felmérte, hogy Tom hallótávolságon belül tartózkodik-e, majd apró, megnyugtató…

Ó, a rozsdás kerítés, s a fölé logó hársfaág! Ők tudják tán igazán csak ernyedt szívem bánatát... Ő bent, én kint, majd' egy évig, minden egyes délután; én háromkor szabadultam, Ő pedig csak négy után, de az első őszi naptól megálljt kértek lábaim, s a kerítés sarka fölött, gesztenyeszín szárnyain…

Dér borzol tollat vértelen mezők köré szögesdrótokra. 

Gyermek volt, s én még kis hadnagy talán, félúton, frontra menőben. Először láttam egy nyár hajnalán táncolni pipacsmezőben. Vidám kis valcert fújt, s lába nyomán nem hullott szirom a földre. Akkor lett Ravine az én kis csodám, szívemnek majdani hölgye. "Gyere, ha hív a szíved, gyere, ha hív a rét!…

Ez a meccs volt a leghosszabb, s borzasztó a vége. Az utolsó sípszó már a medencében csobban. Visszhangzik még néhány percig. A lelátó népe nem is érti mi történt, hisz... „Te akartad jobban...” Aztán lassan felocsúdik, mozgolódik minden. Egynéhányan csendben gyűrik táskába a zászlót. Vannak, akik…

Ma nem eső hull.Százéves nyár könnyébenázik egy ország.

Nyárfapamacsokviharában sziluett:száraz süntetem.