Megkötözött szavak

2016. október 11. 04:09 - Dylan D. Tides

Diagnózis

"Hol is kezdjem..? Haldoklom tán...
Lehet egyéb magyarázat?
Sosem voltam ilyen spontán,
ledobtam a csigaházat.

Ijesztőek a tünetek:
láz a szívem, ki nem állom;
sorra telnek a füzetek,
tollam repül, mint egy álom!

Van furcsább is: hogyha látom,
zavar csapja félre szemem
kulcsom soha nem találom,
s nem tudom, hogy mi a nevem...1461711_sziv-sztetoszkop-homero-vektor-orvosi-rajz.jpg

Két aprócska perc jár csupán,
mégis csoda minden napom...
Mosolygok rá bágyadt-bután,
nevetését zsebre rakom,

s otthon újra felidézem,
ezeregyszer újra játszom,
hagyom vágyam, hadd emésszen,
s hogy egészen belém másszon...

Kínoz, hogyha soká hallgat,
s ha végre ír: belehalok...
Angyal lénye báj-fuvallat,
rám se néz, és szinte vallat...
Fedje fel a varázslatot!"
 ...
Az orvos a csúf jeleket
feljegyezte tételesen,
majd közölte: "Veszett lélek...
Drága Uram, attól félek,
szerelmes lett... Végzetesen..."
Címkék: vers Diagnózis
Szólj hozzá!
2016. szeptember 13. 16:00 - Dylan D. Tides

Köszönet

A fejemnek dőlt kőfallal együtt lestem
tavalyelőtt (nem tudom: Budán? Vagy Pesten?)
zsírfoltos nyál-ázott szalvétaszéledet,
a kukába hajított pizzavégedet,
félig se kiürült üdítősüveged,
bojtosan csábító lepottyant süveged;
s hallottam kis cipőd toppanó parancsát
- így kérted el Anyu utolsó narancsát…
 
kobor-cicanevek_width.jpg
Emlékszel hogy hívtál? „Gyere csak, ne féljél!”
Testedhez vontál, hogy meleget meséljél,
pedig még kosz mögé bújtatott a szégyen,
haraptam, karmoltam, semmit sem reméltem…
 
Jó az, hogy néha még gondolok ezekre…
Fejemmel most hálám hajtom a kezedre,
s adnám a Mindent is, de sajnos nincs másom:
vedd szívillatú macskadorombolásom…
Címkék: vers Köszönet
Szólj hozzá!
2016. szeptember 09. 04:18 - Dylan D. Tides

Játék

Néhány kupac hamudomb maradt, s még
fél üveg Jack,  s te az asztalon.
Leltárt vonni jött a részeg emlék:
mennyi múlt a sok szakadt lapon...

Eleinte nem mertél remélni,
néha villant egy-egy ász csupán,
blöff és mázli hagyott visszatérni,
s nőtt a vágy a zseton-hegy után.

Éjfélkor már szétcsúsztak a képek...
Talán volt egy perced fényesen...
Széthordták a pénzed, lapod, téged,
elfeküdtél nevetségesen...

Gondold át, a szivarfüstbe nézve:
Hogyan lettél hulló Góliát?
Még egy slukk, majd végy új paklit kézbe,
s ha készen állsz,  tépd a fóliát!

5312833040_1aa5abf8fb.jpg

Címkék: vers Játék
Szólj hozzá!
2016. augusztus 28. 10:50 - Dylan D. Tides

Románc

Kis patakunknál készül az este,

mintha sietne aludni a víz;

gyermeteg illat csüccsen a lesre,

omlik a szívben a májusi íz.

 

Halkul a nappal, csillan a gáton,

képtelen írni kopott ceruzám...

Szikraszivárvány rebben az ágon,

gyurgyalag izgul a párja után,

 

Landol a hím és vágyja a nőjét,

bújik a rőt feje hölgye elé,

zöld vízipásztor verdesi csőrét,

hív csere-csókkal nyújtja felé.

 

Méz aranyából festi a szépet,

úgy dob a vízre vidám ragyogást,

s míg tovahordja az alkonyi kéket

mímeli vígan a lágy csobogást.

 

13227569_1110694232322338_3357209725979619666_o.jpg

Címkék: vers Románc
1 komment
Megkötözött szavak
süti beállítások módosítása